Vintage fur / Topshop jeans / Steve Madden booties

I'm back!

Egy kis szünet volt, és nagyon kellett, hogy őszinte legyek veletek. Amióta a blogot csinálom, immár majdnem 3 éve, sosem tarottam még szünetet. Mindig voltak beidőzítve postok, előre gondosan elkészítve, ha nyaraltam, ha karácsony volt, mindig. Ebben pedig el lehet ám fáradni!

Nagyon szeretném elkerülni, hogy a blog egyfajta kötelesség legyen. Persze mindenki azt hajtogatja, hogy a rendszeresség a fontos, úgy lesz sikeres egy blog. Ha már a sikerességnél tartunk, ez is annyira relatív! Hiszen mihez képest sikeres? 

Egy picit elgondolkodtam az egészen ezalatt a pár hét alatt. Egyre több pici blog üti fel a fejét itthon is, minden témában lehet találni több tizet, ha nem százat, főleg a divat és a beauty népszerű. Abszolút érhető, hiszen ez egy szuper kifejezési forma, a blogolás a kreatív emberek játszótere. Viszont sok blog indul el a rossz indok miatt. Nyilván mindenkinek vonzó a rengeteg eseményre járás, a sok ingyen ruha és smink. Viszont azt gondolom, rendkívül kell arra figyelni, hogy hitelesek maradjunk. 

Én nagyon leredukáltam a kollaborációk számát. Eddig is mindig csak azt mutattam be ami tetszett, de az utóbbi hetekben rengeteg felkérésre mondtam nemet. Mert tudjátok mi van ilyenkor? A nyakatokon urgálnak az emberek, hogy de elküldtük a ruhát két hete, mikor lesz kint a post belőle? Miért csak ennyi képen szerepel? Légyszíves máshogy linkeld be! 

Ebből lesz egy kicsit elege az embernek egy idő után. Én akkor szeretnék, és akkor is fogok blogolni amikor inspirációt érzek, amikor úgy gondolom, a szettem másokat is inspirálhat, ötletet adhat. Amikor valamit kiírnék magamból. 
Félre ne értsetek, imádok blogolni! Főleg az alkotás része tetszik- a legjobban mindig azt sajnálom, hogy én nem tudom magam fotózni, mert annyi ötletem lenne amit nehéz szavakon keresztül átadni egy másik fotósnak. Élvezem a képeket megszerkesztni, babrálni velük, élvezem felkutatni a környeztet, az utolsó simításokat tenni a sminkemen. Nekem ez kikapcsolódás, és nem adnám el a világ minden pénzéért sem. 

Egy szó mint száz, nagyon boldog új évet nektek kedves olvasóim, idén is lesz Fashion is my cure, remélem jobb mint eddig bármikor, mert ötletem az van bőven. 

Welcome, 2015! 

Taking a breath









Vintage fur / Topshop jeans / Steve Madden booties

I'm back!

Egy kis szünet volt, és nagyon kellett, hogy őszinte legyek veletek. Amióta a blogot csinálom, immár majdnem 3 éve, sosem tarottam még szünetet. Mindig voltak beidőzítve postok, előre gondosan elkészítve, ha nyaraltam, ha karácsony volt, mindig. Ebben pedig el lehet ám fáradni!

Nagyon szeretném elkerülni, hogy a blog egyfajta kötelesség legyen. Persze mindenki azt hajtogatja, hogy a rendszeresség a fontos, úgy lesz sikeres egy blog. Ha már a sikerességnél tartunk, ez is annyira relatív! Hiszen mihez képest sikeres? 

Egy picit elgondolkodtam az egészen ezalatt a pár hét alatt. Egyre több pici blog üti fel a fejét itthon is, minden témában lehet találni több tizet, ha nem százat, főleg a divat és a beauty népszerű. Abszolút érhető, hiszen ez egy szuper kifejezési forma, a blogolás a kreatív emberek játszótere. Viszont sok blog indul el a rossz indok miatt. Nyilván mindenkinek vonzó a rengeteg eseményre járás, a sok ingyen ruha és smink. Viszont azt gondolom, rendkívül kell arra figyelni, hogy hitelesek maradjunk. 

Én nagyon leredukáltam a kollaborációk számát. Eddig is mindig csak azt mutattam be ami tetszett, de az utóbbi hetekben rengeteg felkérésre mondtam nemet. Mert tudjátok mi van ilyenkor? A nyakatokon urgálnak az emberek, hogy de elküldtük a ruhát két hete, mikor lesz kint a post belőle? Miért csak ennyi képen szerepel? Légyszíves máshogy linkeld be! 

Ebből lesz egy kicsit elege az embernek egy idő után. Én akkor szeretnék, és akkor is fogok blogolni amikor inspirációt érzek, amikor úgy gondolom, a szettem másokat is inspirálhat, ötletet adhat. Amikor valamit kiírnék magamból. 
Félre ne értsetek, imádok blogolni! Főleg az alkotás része tetszik- a legjobban mindig azt sajnálom, hogy én nem tudom magam fotózni, mert annyi ötletem lenne amit nehéz szavakon keresztül átadni egy másik fotósnak. Élvezem a képeket megszerkesztni, babrálni velük, élvezem felkutatni a környeztet, az utolsó simításokat tenni a sminkemen. Nekem ez kikapcsolódás, és nem adnám el a világ minden pénzéért sem. 

Egy szó mint száz, nagyon boldog új évet nektek kedves olvasóim, idén is lesz Fashion is my cure, remélem jobb mint eddig bármikor, mert ötletem az van bőven. 

Welcome, 2015! 

Latest Instagrams

© Frocks and Fizz. Design by Fearne.